Emésztőrendszeri daganatok

Gyomor daganat

Maga a gyomorrák - szerencsére - nem tartozik a leggyakrabban előforduló daganatok közé (4-6. a sorban, megelőzik a tüdő, a prosztata, az emlő, a fej-nyak régió és a bélrendszer daganatai is), de a rákhalálozási statisztikában évtizedekig a világelső volt. Sőt! Japánban -ahol előfordulása is gyakoribb, mint máshol a világon- még ma is vezető halálok! Magyarországon és Európában ma már férfiakban a gyomorrák eredetű rákhalálozás 9., nőknél a 11. helyén áll.

A gyomordaganatok 37%-a a gyomor felső harmadában helyezkedik el,ezek azonban agresszívebbek, rosszabb a lefolyásuk, 5 éves túlélésük jóval rosszabb, mint a lejjebb, a gyomor középső és aló harmadában ülő daganatoké (a középső harmadból indul ki a gyomorrákok 20%-a, az alsó harmadból pedig kb. 30%-a). Ezek mellett ún. diffúz, azaz az egész gyomorfalat beszűrő daganatok is előfordulnak kb.12%-ban, ez utóbbiak prognózisa (azaz kimenetele, lefolyása) a legrosszabb. A betegek átlagéletkora 60-65 év, de ez sajnos néhány évtizede az egyre fiatalabb korosztályok felé tolódik!

A gyomorrák tünetei

Sokszor csak nagyon későn jelentkeznek. Általában bizonytalan gyomortáji panaszok, vagy gyomorfájás, savas gyomorégés, súlyosabb esetben étvágytalanság, fogyás, vagy néha (az emésztett vér miatt fellépő) fekete, ún. szurokszéklet viszi a beteget orvoshoz. Mivel ilyen későn okoz tüneteket, és sajnos azokkal sem megy a páciens (főleg a magyar beteg) mielőbb orvoshoz, a diagnózis idején a gyomorrákok 60 %-a(!) már IV. stádiumú, azaz helyileg ráterjedt a környező nyirokcsomókra, egyéb szervekre, vagy már távoli áttéteket ad. Ilyenkor pedig a ma még egyetlen, teljes gyógyulást hozó beavatkozás, azaz a műtét már nem végezhető el!

A gyomorrák diagnózisa

Fő, és szinte egyetlen eszköze a gastroscopia, azaz a gyomortükrözés. Ez a vizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas (hiszen kap a beteg érzéstelenítőt), de - ma még sajnos - az egyetlen pontos és megbízható diagnosztikus módszer a kezünkben. Segítségével nemcsak vizsgálatot lehet végezni (azaz láthatóvá tenni a gyomor belső felszínét), hanem bizonyos beavatkozásokat is (pl. vérzéscsillapítás, szövettani mintavétel).

A kevésbé kellemetlen, kontrasztanyag-ivásos gyomorröntgennel már csak a nagyobb és főleg a környezet felé terjedő daganatok mutathatók ki. Az UH, a CT és az MRI a daganat kiterjedtségének felmérésében segítik az orvost. Ez azért fontos, mert ha a daganat már ráterjedt a környezetére, vagy netán már távoli szervekre is adott áttétet, elkerülhető egy felesleges hasi műtét (mely amúgy is csak ún. "feltáró, felmérő műtét" lenne, hisz úgyis kiderülne a műtét folyamán, hogy a daganat nem távolítható el teljesen) és altatás. Egy műtét pedig köztudottan nagy megterhelés még egy egészséges szervezet számára is, nemhogy egy daganattal is küzdő, egyre rosszabb általános állapotba kerülő betegnek! Japánban, ahol a gyomorrák még ma is igen gyakori (sőt, mint említettem még ma is a vezető rák-halálok) időszakos (1-3 évenkénti) endoscopos szűréseket is végeznek e diagnózis kizárására, illetve e betegség minél korábbi stádiumban történő diagnosztizálására. Ez azért fontos, mert minél kisebb a daganat kiterjedtsége (főleg a környezet felé), annál nagyobb a végleges és teljes gyógyulás esélye a műtétnek.

A gyomorrák kezelése

A főszerep a műtété! Minél teljesebb (szaknyelven radikálisabb) egy műtét, annál nagyobb az esély a hosszabb túlélésre, esetleg gyógyulásra is. Amennyiben a műtét nem volt teljes (akár a gyanúja is elég ennek!), vagy esetleg a daganat kiterjedtsége miatt már el sem végezhető, kemoterápiás (azaz sejtosztódás-gátló gyógyszeres) kezelést kap, kaphat a beteg. A sugárterápia pontos szerepét még vizsgálják (az eddigi eredmények és ajánlások szerint kemoterápiával együtt érdemes adni = ez a kemo-radioterápia). Sajnos a radikális sebészeti műtétek ellenére a betegek 50-70%-ában visszatér a daganat néhány éven belül, és nagy részük 5 éven belül meghal! A kemoterápia (a gyomorrák kemoszenzitív daganatnak számít) hatása általában csak átmeneti, a túlélést még a legújabban felfedezett, igen ígéretes cytostatikus (=sejtosztódást gátló) szerek is csak kb. 9-11 hónapra tudják kitolni. Amennyiben bármilyen tünetet (vagy állapotváltozást, pl. indokolatlan fogyást) észlelünk, mielőbb forduljunk szakorvoshoz, hogy a még visszafordíthatót vissza is tudja az orvos fordítani! Korán diagnosztizálva a bajt nagyobb eséllyel tudják az orvosok is segíteni a teljes gyógyulást, illetve a minél hosszabb és teljesebb értékű túlélést.

Kockázati tényezők

Ide tartoznak a gyomor különböző gyulladásos állapotai, a gyomorsav nem megfelelő mértékű termelődése (legyen az akár túl sok, vagy túl kevés!), a sok "füstölt" és "égetett" élelmiszer fogyasztása (a nyílt tűzön való "grillezés" - az ún. "kerti party"- ami Magyarországon is nagy divat lett!) és bizonyos szokások és életmódok is (pl. a dohányzás, vagy Japánban a rizspálinka, a sake ivása).

Vastagbél daganat

A vastagbélrák korai tünetei jelentkezésekor érdemes minél hamarabb bejelentkezni az orvoshoz, hiszen minél korábban észreveszik az elváltozást, annál könnyebben gyógyítható a betegség.

Minden 50 év feletti férfinak és nőnek azt tanácsoljuk: menjenek el a háziorvosukhoz és kérjenek vastagbélrák-szűrést.

Lássuk a vastagbélrák korai tüneteit!

Véres széklet

A véres széklet oka, hogy a tumor vérezni kezd. A vérzés általában nem folyamatos, és a vastagbélrák korai állapotában nem is nagymértékű, ezért nem is mindig észrevehető. Jól látható és könnyen észrevehető jel viszont, amikor a széklet színe kifejezetten sötétté válik a vele elkeveredő vér miatt. A vastagbélrák egy másik, szintén korai tünete lehet a vérszegénység, amely a tumor folyamatos vérzése következtében alakulhat ki. A kismértékű, de rendszeres vérveszteséget idővel komoly fáradtság, gyengeségérzet és sápadtság kísérheti.

Nyálkás széklet

A széklettel együtt nyákos váladék is ürülhet. Ez szintén nem mindig feltűnő, de ha jelentős és tartós változást tapasztalunk a székletünk állagában, érdemes orvoshoz fordulnunk.

A székletürítési szokásaink tartós megváltozása

A vastagbélrák további, szintén korai tünete lehet, ha a szokásosnál ritkábban vagy épp gyakrabban kell vécére mennünk. Székrekedés és hasmenés tehát egyaránt előfordulhat.

Egyéb tünetek

Hasi fájdalmaink is lehetnek, ezen kívül enyhe teltségérzet maradhat vissza a székletürítést követően.

A végbél- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növeli:

A helytelen táplálkozás: a túl nagy kalóriabevitel bizonyítottan fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyancsak fokozza a kockázatot a túl kevés növényi eredetű táplálék bevitele.
A helytelen életvezetési szokások: a mozgáshiány, a túlsúly, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A korábban diagnosztizált polip (a vastagbél nyálkahártyájából a bél ürege felé kitüremkedő szövetnövedék). Ha bárkinél ilyen polipot már diagnosztizáltak fokozott figyelemre és rendszeres szűrésre van szükség.
Az 50 év fölötti életkor.
Ha a családban korábban már előfordult vastagbél- vagy végbélrák. Ha a betegség elsőfokú rokonnál (szülő, testvér vagy gyermek) fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb.
A betegnél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák.
Az éveken keresztül a beteg anamnézisben szereplőgyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa és Crohn-betegség).

Fontos megjegyezni, hogy akkor is kialakulhat vastagbélrák, ha ezek egyike sem jellemző! Emésztési problémák , mint például a székrekedés vagy a hasmenés nem növelik a vastagbélrák rizikóját, ugyanakkor a betegség korai előjeleit is jelenthetik. Minden rák annál eredményesebben kezelhető, minél korábbi fejlődési stádiumában kerül felismerésre. Különösen igaz ez a végbél- és vastagbélrákra, melyek hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak.

A vastagbéldaganatok szűrésére különböző módszerek állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb eljárás a székletben kimutatható, szemmel nem érzékelhető (úgynevezett okkult) vérzés kimutatásán alapul. Ennek elvégzéséhez a patikákban magunk is beszerezhetünk széklet vértesztet, vagy háziorvosunkat kérhetjük arra, hogy adjon beutalót a széklet laboratóriumi vizsgálatához.

Tudnunk kell, hogy a székletben nem csak a daganat miatt lehet vér – egyéb emésztő szervrendszeri betegségek is állhatnak a vérzés hátterében – , ezért a pozitív teszt további vizsgálatokat indokol. Ugyanakkor a negatív székletteszt nem zárhatja ki egyértelműen a daganat lehetőségét! Ennek oka, hogy a daganat nem "vérzik" állandóan, illetve az, hogy ez a módszer a még nem vérző rákos elváltozást nem képes kimutatni. Ebből következik, hogy a mintavételek számát növelni kell, illetve a tünetekkel rendelkező egyéneket negatív székletteszt esetén is tovább kell vizsgálni.

Pozitív székletteszt esetén gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkopiát (teljes béltükrözés, a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során átvizsgálható a teljes vastagbél (közvetlenül, "szemmel"), illetve a gyanús területekről szövettani minta is vehető, az esetlegesen észlelt polipok – a bélfalból a bél üregébe betüremkedő nyálkahártya-növedékek – pedig a vizsgálat közben eltávolíthatók. A polipok eltávolítása azért fontos, mert ezekből később rosszindulatú daganat fejlődhetne ki.

A székletben szabad szemmel is észlelhető friss vér mindig felveti a végbél- és/vagy vastagbélrák gyanúját. Ilyen esetben már nem tesztet, hanem szintén eszközös vizsgálatot kell végezni.

A kolonoszkópiás vizsgálat nem teljes értékű alternatívája a kettős kontrasztos (báriumot és levegőt tartalmazó) bélfeltöltés (irrigoszkópia). Ez utóbbi vizsgálat ugyancsak lehetővé teszi a vastagbél indirekt (nem közvetlen, hanem a filmen történő) áttekintését, de alkalmatlan a gyanús területekről a szövettani mintavételre. Számos tényező bizonyítottan növeli a vastagbélrák és a végbélrák kialakulásának kockázatát. Fontos azonban megjegyezni, hogy akkor is kialakulhat vastagbélrák, ha ezek egyike sem jellemző.