Szájüregi daganat szűrés

A szájüregi daganatok okozta megbetegedések világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelentenek, mivel az ajak-, a szájüreg és a garat daganatos megbetegedései (továbbiakban: szájüregi daganatok) együttesen a hatodik helyet foglalják el a rosszindulatú daganatok sorában.
Magyarországon a férfiaknál a harmadik, a nőknél a hatodik leggyakoribb daganatos halálok a felnőtt lakosság körében. A szájüregi daganatok előfordulása az az életkorral növekszik, a férfiaknál kétszer gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Előfordulási gyakorisága a 65-74 éves korban a legmagasabb, de egyre több epidemiológiai vizsgálatban látjuk a 45 év alatti páciensek rosszindulatú szájüregi daganatok megjelenését. A páciens életkilátása attól függ, hogy milyen klinikai stádiumban kerül felismerésre a daganat. Ezen a téren a korai felismerés és korai kezelés jelentheti a megoldást. A késői stádiumban történő felfedezés okozta alacsony túlélési időt, és a magas halálozási rátát a korszerű gyógykezelés sem képes döntően befolyásolni.
Az ötéves túlélés a korán felismert esetekben, amikor a daganat még lokalizált 76%, azonban az előrehaladott és metasztázist adó esetekben 19%.

A szájüregi daganatok szűrővizsgálatának széles körű bevezetésére. Ennek egyik helye az emelt szintű praxisközösség, benne a fogorvosi és háziorvosi praxisokkal.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK:
- dohányzás
- túlzott alkoholfogyasztás (A dohányzás és az alkohol egyidejű fogyasztása nagyobb
rizikót jelent, mint külön-külön élvezetük, hatásaik exponenciálisan összeadódnak.)
- életkor

EGYÉB LEHETSÉGES TÉNYEZŐK:
- erős és tartós napsugárzás (Ultraibolya sugárzás, mértéktelen napozás, szoláriumozás bőrön, különösen  arcon basaliomat, laphámrákot és melanoma malignumot okozhat.)
- immunhiányos betegségek /immunszuppresszáns gyógyszerrel kezelt (pl. szerv transzplantált) betegek
- táplálkozási hiányosságok: különösen A, C, E vitaminok, vas és nyomelemek hiánya
- általános betegségek:
       - vashiányos anaemia – nyelvatrophia (nyelvrák),
       - gastro-oesophagealis reflux,
       - syphilis (glossitis syphilitica – nyelvrák),
       - diabetes mellitus és
       - lichen planus (erosiv).
       - fűszeres ételek, tartósítószereket, adalékanyagokat, színező szereket tartalmazó ételek túlzott    fogyasztása.        

A fiatalabb korban kialakult szájüregi daganatok okai között szerepelhet:
- korán kezdett káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, drog stb.)
- rossz szájhigiénia
- rossz fogak, fogpótlások okozta mechanikai ingerek, hosszú expozíciós idővel.

HÁZI ORVOSOK SZEREPE A PREVENCIÓBAN/MEGELŐZÉSBEN:

PRIMER PREVENCIÓ/MEGELŐZÉS

A primer prevenció az egyén vagy a közösség egészségügyi problémáit okozó potenciális tényezők elkerülésére, vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések összességét jelenti. Az emberek többsége tájékozatlan a szájüregi daganatok kockázati tényezői, korai tünetei tekintetében. Ezért fontos a tájékoztatás és felvilágosítás, melynek egyik színtere lehet a háziorvosi rendelő.

SZEKUNDER PREVENCIÓ/MEGELŐZÉS

Feladata az egyes megbetegedések korai felismerése, ezáltal a gyógyítás és gyógyulás esélyének növelése. A daganat korai felismerésére irányul. A korán felfedezett, felszínesen elhelyezkedő rákmegelőző állapotok vagy kis átmérőjű daganat gyógyulási esélye sokkal jobb, mint a későn diagnosztizált, előrehaladott,  kiterjedt daganaté.

TERCIER PREVENCIÓ/MEGELŐZÉS

A már kialakult kórállapotban koncentrál a további állapotromlás kivédésére, illetve az érintett funkciók lehetőség szerinti optimalizálására. A 40 év feletti, erős dohányos, mértéktelenül alkoholizáló, a száj-higiénét elhanyagoló, hátrányos szociális helyzetű, alacsony iskolai végzettségű személyek fokozott, illetve magas
rizikócsoportba tartoznak a szájüregi daganatok szempontjából, ezért a leginkább veszélyeztetettek. Ők a "fogorvos-kerülők". Náluk a szájüregi daganat szűrését a háziorvosi alapellátással szoros együttműködésben szükséges végezni.

VIZSGÁLAT MENETE

A szájüreg szöveti elváltozásai, melyek a daganat kezdeti kialakulására utalnak, legtöbbször jól láthatóak és tapinthatóak. Azokban az esetekben, ahol a panaszmentes páciensnél a jellemző klinikai tünetek megfigyelhetők, feltétlenül szükséges és indokolt a szűrővizsgálat elvégzése a háziorvos részéről. A vizsgálatot végző orvos feladata, hogy minden erre irányuló vizsgálat esetében áttekintse a szájüreget és a gyanús elváltozásokat kiszűrje. A korai felismerés mellett a háziorvos minden esetben utalja fokozottan veszélyeztetett páciensét (még ha szájüregi daganatra utaló tünetei és panaszai nincsenek is) évente fogorvosi szűrővizsgálatra.

A leggyakoribb daganat megelőző állapotok a szájnyálkahártya elszíneződései.

- fehéres árnyalatú foltok, hálózatos szerkezetű vonalak (leukoplakia, lichen),
- vörös foltok (erythroplakia) vagy
- sötéten festenyzettek (naevus, melanoma).

A leukoplakia gyakoribb, az erythroplakiával kombinált elváltozások viszont gyakrabban malignizálódnak.

Gyanúsak továbbá a szövetszaporulatok, amelyek megjelenhetnek a nyálkahártya felszínén vagy a mélyebben fekvő szövetekben. Az utóbbiak néha csak tapintással észlehetők.

Szájüregi rákra utaló panaszok lehetnek a következők:
- szájnyálkahártya elszíneződései, megvastagodása,
- szárazság vagy rekedtség érzése a torokban,
- rágási-és nyelési nehezítettség,
- fülbe sugárzó fájdalom,
- korlátozott nyelv-, vagy állkapocsmozgás,
- a nyelv vagy egyéb szájterületek érzéketlensége,
- állkapocsduzzanat, mely a fogsorok mozgását gátolja.

Daganat lehetőségét vetik fel több hete fennálló fehér és vörös elváltozások, nem gyógyuló fekélyes léziók, amelyek az irritáló tényezők kiküszöbölése után sem hajlamosak a hámosodásra. Tumor vagy szisztémás betegség jön szóba a regionális nyirokcsomók megnagyobbodása, illetve a nyálmirigyek duzzanata esetében is.